Sziasztok, meghoztam az új részt. Ez most jóval hosszabb lett mint szokott, de azért remélem tetszeni fog.:)
Július 2. A szülinapom. Nem szeretem a szülinapokat, sose szerettem. Illetve kiskoromba imádtam őket, de ez megváltozott. A 10. szülinapomon történt valami, ami miatt örökre megutáltam ezt a napot, de ezt most hagyjuk. A részletekbe nem megyek bele. Annyi ember számára fontos a saját szülinapja, nekem nem. Sose ünnepelem meg őket, már 8 éve. Persze nem azt mondom, hogy nem köszönt fel senki, nem erről van szó, csupán nem tartok bulikat meg ilyenek, ahogy mások szokták. Többnyire a családommal és a barátaimmal töltöm, otthon. Nem szeretem felfújni a dolgot, de aki ismer az tudja is, Danny ide tartozik. Annak ellenére szervez valamit, de nem akarok nagy dolgot. Csak a barátaimmal lenni, semmi extra, nekem az is elég lenne.
Reggel van, de a szemem még csukva. Nem vagyok egyedül, valaki itt fekszik mellettem. Érzem a tekintetét magamon.. Csak Dannynek van kulcsa a házhoz, de nem ő az. Felismerem az illatát, Zayn. Kinyitottam a szememet. Gratulálok Channel, eltaláltad, Zayn itt fekszik mellettem és engem fürkészik.
- Jó reggelt.- elmosolyodtam.- Tudtam, hogy te vagy az.
- Jó reggelt.- egy puszit nyomott a homlokomra. Közelebb csúsztam hozzá és a mellkasára tettem a fejemet, ő pedig átölelt.- Honnan tudtad?
- Az titok.- vigyorogtam.- Egyébként hogy hogy itt vagy? Nem mintha zavarnál.- csak mosolyogtam ő pedig a hajammal játszadozott.
- Én akartam az első lenni aki Boldog Szülinapot kíván neked.- éreztem, hogy elmosolyodik.- Boldog Szülinapot.
- Köszönöm.- egy puszit nyomtam az arcára.
- Aludhatsz ám még ha szeretnél, csak 10 óra van. Majd én vigyázok rád.- kérdőn néztem rá, az arcán széles mosoly ült.- A kutyád vagy 3x akart berontani hozzád és a srácok pedig egy üveg vízzel akartak ébreszteni. Fejenként egy üveggel.- az utolsó mondatot eléggé megnyomta.
- Ez esetben köszönöm Mr. Malik.- elnevettük magunkat. Annyira jó volt ott feküdni.. Vele.- Különben sem tudnék már aludni.- jó érzés kapott el és nem akartam, hogy vége legyen. Hangok szűrődtek fel a földszintről, hirtelen felültem, Zayn kérdőn nézett rám.
- Mondd, hogy Danny nem szervezett be mára semmit.- az arcára sejtelmes mosoly ült.- Szóval igen.- visszafeküdtem hozzá. Nem hiszem el, hogy nem bírta ki. Jó, oké nem minden nap lesz 18 éves az ember, de akkor is. Vagy percekig csöndben feküdtünk, kellemes volt.
- Mielőtt elfelejtem ez a tied, a szüleid küldték.- nagy mosollyal az arcán átadott egy rózsaszín csomagolású ajándékféleséget. Legszívesebben kidobtam volna az ablakon, de azért érdekelt mivel akarnak kiengesztelni úgy mégis. Látva Zayn arcát kinyitottam és tádám egy NY Knicks-es póló volt benne. Elállt a szavam. Na ne. Ez azért túlzás. Csak vigyorogtam, és ránéztem Zaynre akit szintén meglepett a csomag tartalma.
- Hát igen. Tudják, hogy kell bocsánatot kérni.- még mindig vigyorogtam.
- Nem vagy éhes?- már megint az a sejtelmes mosoly. Mire készülnek? Bólintottam. Lementünk a konyhába ahol egy csomó ember a pultnál ült. Nem hiszem el. Amint a konyhába léptünk elkezdték énekelni a Happy Birthday című dalt, amit mindenki ismer. Mintha már előtte hússzor begyakorolták volna. Nagyon aranyosak voltak.
- De édesek vagytok. Köszönöm.- elmosolyodtam és mindenkit megöleltem. Itt volt Danny, aki éppen gofrikat gyártott. Lex, Beka, Harry, Louis, Niall, Liam és El. Mindenki odajött és felköszöntött egyénileg is, amihez próbáltam jó képet vágni. Láttam, hogy Lex és Beka később a srácokkal beszélgetnek.- Oh, szuper, legalább már nem kell bemutatnom egymásnak titeket.- vigyorogtam és levágtam magam Danhez a legközelebbi székre.- Ugye nem tervezel semmit mára, vagy amit terveztél mindent lemondtál.
- Nem, nem tervezek semmit.- szélesen vigyorgott. Nem tud hazudni, ismerem már annyira.
- Utállak Daniel.- vigyorogtam.- Egyébként találd ki mit kaptam anyáéktól.
- Na mit?- vigyorgott, mert ő is tudta, hogy valami nagyra kell gondolni.
- Egy NY Knicks-es felsőt. Szerinted?- nevettem, neki meg leesett az álla. Pont erre a reakcióra vártam.
Mindenki megreggelizett. Együtt, mint egy nagy család. Furcsa, hogy a csajok ilyen normálisan tudnak viselkedni a srácok közelébe, de én ennek csak örülök. Őszintén semmi kedvem sem volt semmihez. Legszívesebben csak feküdnék az ágyon egész nap. A délelőtt nyugisan telt. Többnyire. Elmentünk városnézésre ahányan voltunk. Annyira jó volt. Egy csomót nevettünk és London gyönyörű még mindig. A lányok is imádták, bár szerintem nekik az nagyobb örömöt okozott, hogy az 1D-vel lehetnek. A Nando's-ba ebédeltünk természetesen. Még mindig nem tudom elképzelni Niall hogy képes ennyit enni, de komolyan. Ebéd után elmentünk fagyizni, az én kérésemre. Na jó inkább parancsomra. Louis egyből mellém állt, a múltkori után meg főleg.
- Oké, és most mit csinálunk?- Niall tette fel a kérdést a parkban ülve.
- Nem tudom.
- Fogalmam sincs.
- Passz.- az unott válaszok egymást követték.
- Aludjunk. Álmos vagyok.- már a füvön feküdtem és behunytam a szemem, a többiek kinevettek, de végül csatlakoztak hozzám. Olyan 6 körül megszólalt Danny telefonja. Mindenki odakapta a fejét, ő csak bólintott. Elmosolyodtak, pont úgy mint reggel Zayn, én pedig félve néztem rájuk.
- Mi van?- elég furcsa szitu volt.
- Semmi. Unatkozok, menjünk haza.- Lex megragadta a kezemet és már vonszolt is, nem kellett egy perc és Beka csatlakozott hozzánk. Hátranéztem amolyan "wtf" fejjel, de ők csak nevettek.
- Ne máár.- ez nem vicces, tudom hogy készülnek valamire. Miután már otthon voltunk végre elengedtek. Nem tudom, azt hitték elszaladok tőlük ha elengednek vagy mi?
- Oké, mi folyik itt?- kérdőn néztem rájuk.
- Te most szépen felmész a szobádba és szép csinosan felöltözöl.- Beka arcán elégedett mosoly ült.
- Mert?- az arckifejezésem nem változott.
- Mert mi azt mondtuk. Gyerünk.- Lex az emelet felé mutatott én pedig megadóan felmentem. Vagy 10 percig állhattam a szekrényem előtt mire sikerült döntenem melyik ruhámat is vegyem fel. Társítottam hozzá egy fekete magassarkút is. Megcsináltam a hajamat és sminkemet.
Úgy egy órába telhetett, mire lementem a nappaliba. Lexék ott ültek a kanapén szépen felöltözve. Mikor megláttak szélesen vigyorogtak és intettek a fejükkel, hogy menjek. Lexen rózsaszín ruha volt, Bekán pedig piros. Olyan szépek voltak. Na nem mintha általában nem lennének azok.- Szép vagy.- Lex lépett hozzám mosolygós arccal, Beka bólogatott.
- Ti is.- elmosolyodtam. Nem bírok rájuk haragudni annyira imádom őket.
- Elmondanátok mit akartok?- a fáradtság is beszélt már belőlem, de ők a fejüket rázták. Szuper. Autóba szálltunk és útnak indultunk.- Miért megyünk Dannyékhez autóval? 2 utcával arrébb lakik.- ők felháborodva néztek rám.- Csak tudom hol lakik a legjobb barátom.- unottan válaszoltam. Amikor beléptünk az ajtón meglepődtem. Na jó, talán annyira nem is, számítottam valami ilyesmire. Mindenki ott volt aki számított, a srácok, Dan, El, Megan, Lucas és a kosaras haverok is. Egyszerre kiabálták a "Boldog Szülinapot Channel"-t, én meg akaratlanul elmosolyodtam.
- Köszönöm.- mindenki odajött hozzám, hogy egyénileg is felköszöntsön, amit egy öleléssel jutalmaztam. Igazából nagyon édesek voltak.
Az este nagyon jól telt. Kaptam egy gyönyörű hatalmas és nagyon finom fagyitortát. Danny igazán kitett magáért. Mindenki táncolt és jól érezte magát. Beleértve engem is. Nem is tudom. Ez most más. Talán, de csak talán picit többet ittam a kelleténél. Nem azt mondom hogy full részegre csak annyira hogy már a szoba lassan forogni kezdett, de nem olyan vészes. 11 körül a lábaim kezdték megadni magukat a magassarkúban, ezért leültem a kanapéra. Legszívesebben elfeküdnék és aludnék. A telefonom az asztalon világítani kezdett. Megragadtam és az emeletre siettem, ami elég nehéz volt a jelen pillanatban. Danny erkélyére mentem. Nem is gondoltam volna, de eléggé lehűlt a levegő. Nembaj így legalább tudok tisztán gondolkodni, bár az alkohol még mindig előnyben van.
- Hello.- vettem fel a telefont.
- Boldog Szülinapot Channel.- a szüleim egyszerre mondták a telefonba nagy vidáman. Szuper.
- Köszönöm.- a hangom közömbös volt.
- Sajnáljuk kicsim, hogy nem tudunk ott lenni, de hidd el mi..- közbeszóltam.
- Érdekes. Én úgy tudtam dolgoztok éppen. Tudod, nem kell hülyének nézni. Ha nem kértek belőlem meg lehetne mondani, nem kell hazudni. Várj csak, nektek így tökéletes. Szerintem még örültök is, hogy eljöttem Londonba.
- Tessék? Ezt hogy képzeled? Ilyenről szó sincs. Mi szeretünk téged, Channel és nagyon hiányzol. Hidd csak el. Nem akartunk megbántani, de a munka közbezavart. Ne haragudj.- anyu hangja kétségbeesetten csengett.
- Igen, látom mennyire.
- Majd elmegyünk hozzád és bepótoljuk.
- Fölösleges. Nem kell, hogy ide gyertek.. Nincs szükségem a kioktatásotokra vagy éppen a hazugságaitokra. Hagyjatok engem békén, nem vagyok rátok kíváncsi.
- Channel nem beszélhetsz így az anyáddal. Talán itt lenne az ideje elmenni aludni. Úgy látom az alkohol beszél belőled.- apa hangja keményen szólt, de nem érdekelt. Már senki sem tudott visszatartani, hogy azt mondjam amit akarok.
- Milyen alkohol? Úgy beszélek ahogy akarok. 18 éves vagyok, és oh most figyelj. Azt csinálok amit akarok.-letettem. A végére elég ideges lettem. Felnőtt vagyok. Hagyjanak békén.. Annyi érzés kavargott bennem. Öröm, boldogság, egyben gyűlölet és csalódottság is. Legszívesebben ordítanék. Egy pillanatra elsötétült a világ. Mikor újra kinyitottam a szememet éreztem, hogy két kéz támaszt engem.
- Channel jól vagy?- felismertem Harry hangját. Bólintottam. Nagyjából csak ennyi telik tőlem perpill.- Nem úgy látszik.
- Jól vagyok.- sóhajtottam.
- Inkább üljünk le. Még a végén kórházban kötsz ki a szülinapodon.- elmosolyodott, rajtam a fájdalmas felismerés lett úrrá. A kanapé féleséghez vezetett, persze nem engedett el. Amit most nem bánok, mivel úgy is borulás lenne a vége. Igen Dannek van egy kisebb kanapéja az erkélyen. Gyakran szoktuk ott nézni a csillagokat esténként. Nem tudom, megnyugtató itt ülni, de elkalandoztam.
- Összevesztem a szüleimmel.- bukott ki belőlem.
- Mi történt?- aggódva nézett rám.
- Felhívtak én meg megmondtam nekik, hogy hagyjanak békén mert nem vagyok kíváncsi a sok hazugságra.- Harry sóhajtott és megölelt. Bújtam hozzá, mivel jól esett és kicsit hideg is volt kint.
- Ne foglalkozz most ezzel, majd ráérsz később. Szülinapod van, jól kéne érezned magad. Már csak azért is mert itt vannak a barátnőid.- ránéztem, mosolygott. Nem bírtam nem elmosolyodni.- Gyere ide.- megint megölelt. Lestük az eget. Nem is tudom.. Kellemes volt ott ülni vele és kicsit kikapcsolni, ráadásul kezdett kitisztulni a fejem és lassan, de tényleg csak lassan alábbhagyott a szédülés is. Ezzel nem is lenne baj, csak éppenséggel beindult az agyam és mindenen kattog.
- Kérdezhetek valamit?
- Akármit.- elmosolyodott. Sose láttam még ilyennek. Kellemesen csalódtam.
- Mit tettem Zayn ellen? Úgy értem te nem tudod miért haragszik rám?- félve ránéztem, ő kérdőn tekintett vissza.- Furcsán viselkedik velem mostanában. Nem is tudom, távolságtartóbb.
- Ezt vele kéne megbeszélned, de nem hiszem, hogy haragudna rád vagy ilyenek.- elmosolyodott.
- Köszi, Harry.- elmosolyodtam ő pedig megölelt. Hűha, elég sok ölelést kapok tőle, de nembaj, nekem tetszik. Amikor szétváltunk az ölelésből csupán milliméterekre voltunk egymástól és ő lassan közeledett felém. A szívem hevesen verni kezdett, mint ha ki akarna törni a mellkasomból. Elhúzódtam és az égre néztem, még időben.
- Ne haragudj.- megráztam a fejem. Nem tudtam megszólalni.- Azt hiszem vissza kéne menni a buliba.-elmosolyodott én pedig bólintottam. Furcsa. Nem így ismertem meg. Mikor leértünk többen jöttek oda hogy hol voltunk.. Blablabla. Nem tudtam rájuk figyelni. Harry odament a srácokhoz. Valahogy nem bírtam levenni rólam a szemeimet. A szívem nem akarta abbahagyni a zakatolást. Mi van velem? Te jó ég.. Danny zökkentett ki a gondolataimból.
- Minden oké?- aggódva nézett rám.
- Persze.- elmosolyodtam.- Köszönöm a bulit, fantasztikus.-megölelt és a hajamba mondott valami "Ugyan Chan"-t, de nem értettem igazán.
- Van számodra egy meglepetésem.- elmosolyodott és kirángatott az ajtón. Amikor kiléptem egy fekete BMW állt ott.
- Úristen Dan, ez.. Ez.. Szóhoz sem jutok. Te megőrültél? Istenem. Köszönöm.- a karjaiban kötöttem ki. Hogy gondolhatta komolyan hogy vesz nekem egy autót? Egy ilyen drága autót? Annyira imádom. A többiek már tudtak róla és persze nem szóltak. Életem legjobb ajándéka. Ezt sose fogom tudni viszonozni neki. Mindenki kérésére kibontottam a többi ajándékot is. Lextől és Bekától egy nyakláncot kaptam, aminek a másik két része az ő nyakukba lógott. Én kaptam a "Friends" feliratú láncot. Ez már örökké a nyakamban fog lógni.
És Zayn.. Zayntől egy bekeretezett képet kaptam. Pont azt amit az újságban jelentettek meg és egy gyönyörű karkötőt amit megígértem, hogy sosem fogom levenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése